2024 végén 7 597 fogorvos dolgozott működési engedéllyel Magyarországon, 10 000 lakosra országosan 8,0 jut. Budapesten 14,7, Nógrádban 3,2: a különbség több mint négyszeres. Az élmezőnyt a nyugati határ menti fogturizmus és a fogorvosképző egyetemek húzzák fel.
Budapesten 683 lakosra jut egy fogorvos, Nógrádban 3 137-re
A fővárosban 10 000 lakosra 14,7 fogorvos jut, Nógrádban 3,2. Másképp mondva: Budapesten egy fogorvosra 683 lakos esik, Nógrádban 3 137, országosan 1 256.
A fogorvosok harmada (32,5%) Budapesten dolgozik, miközben itt él a lakosság 17,7%-a.
A teljes rangsor
Országos átlag: 8,0. A 19 vármegye és Budapest közül csak 6 van az átlag fölött.
A nyugati határ mentén a fogturizmus a motor
A második helyen Győr-Moson-Sopron áll 12,2-vel, pedig nincs fogorvosképzése. Vas (8,3) az átlag fölött, Zala (7,6) közvetlenül alatta van, szintén egyetem nélkül. Mindhárom osztrák határ menti megye.
Itt a rendelők jelentős része külföldi pácienseket lát el. Egy 2008-as, Semmelweis egyetemi felmérés szerint a nyugat-dunántúli rendelők külföldi pácienseinek 81%-a Ausztriából érkezett, és minden ötödik rendelő bevételének 40–100%-a ebből származott. Mosonmagyaróváron egy sajtóbecslés szerint kb. 150 fogorvos dolgozott 33 ezer lakosra: ez egymagában tízezer lakosonként ~45.
Ezekben a megyékben tehát a fogorvosok száma nem a helyi lakossághoz igazodik, hanem az osztrák (Győr környékén a szlovák) kereslethez. A lakosságarányos mutató itt a helyi versenyt túlbecsüli.
Budapest: egyetem, nagy magánpiac és külföldi páciensek
A fővárosban több hatás adódik össze. Itt van a legnagyobb fogorvosképző hely (Semmelweis), az agglomerációból is ide járnak rendelni, és Budapest a fogturizmus másik központja, ahol a külföldi páciensek köre sokszínűbb (egy felmérésben a legnagyobb csoport a brit volt).
Ugyanaz a felmérés azonban azt találta, hogy Budapesten a külföldi páciensek súlya a hazai kereslethez képest kicsi volt, a nyugati határral ellentétben. Friss mérés erről nincs, így a budapesti szám biztosan nem csak a fogturizmusnak köszönhető.
Az egyetemi városok vidéken is kiemelkednek
A határtól távol eső Csongrád-Csanád (11,1, Szeged) és Hajdú-Bihar (10,3, Debrecen) a harmadik és negyedik, Baranya (8,4, Pécs) az ötödik. Mindháromban fogorvosképzés van, és a végzettek egy része ott is marad.
A négy egyetemi megyében dolgozik a fogorvosok 49%-a, a lakosságnak viszont csak 31%-a él itt.
Pest megye: Budapest árnyékában
Pest megyében 10 000 lakosra 6,4 fogorvos jut, ez az átlag alatt van. Közben ez az ország leggyorsabban növő megyéje: 2015 óta 9,4%-kal nőtt a népessége, miközben az országé 2,8%-kal csökkent. Az agglomerációból sokan Budapesten járnak fogorvoshoz, és ez a fővárosi számot is felhúzza.
A két területet együtt nézve 11,0 fogorvos jut 10 000 lakosra. Ez még mindig magasabb bármelyik vidéki megyénél Győr-Moson-Sopront és Csongrád-Csanádot leszámítva.
Mit jelent ez egy rendelőnek?
A sűrű megyékben több rendelő verseng ugyanazokért a páciensekért, kivéve ahol a páciensek egy része a határon túlról jön: ott a helyi szám a versenyt felülbecsüli. A ritkábban ellátott megyékben kisebb a verseny, de ott a páciensek köre is szűkül: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok népessége 2015 óta nagyjából 8%-kal csökkent, közel háromszor gyorsabban az országos átlagnál.
A megyei szám csak a terep. Hogy egy rendelő hogyan boldogul rajta, az a saját bevételein és költségein látszik.
